Szerelem tüze

 A visszatérés                                                                                         

       ,, Milyen furcsa’’ gondolta Ruri. ,, Hol lehetek? Csak egy fekete örvényre emlékszem és ide kerültem. Ki lehetek? Mi lehetek? Nem emlékszek semmire ezen kívül.’’ Fölállt. Körülnézett.

-Ruri !!!!!!!-szólt valami hozzá.

-Ruri az ki?

-Te vagy.

Ruri töprengeni kezdett. Leült valamire. ,, Valami rémlik’’ gondolta,,Igen már emlékszem, Én vagyok Ruri …

* * * 

Ruri kinyitotta a szemét. ,, Hol lehetek?’ ’Magára nézett. ,, Meztelen vagyok’’ gondolta. Fölállt és körülnézett.

-Hm. -tudta, hogy hol van. Elindult oda, ahol Menomaruval és Harival együtt laktak. ,, Vajon hol lehetnek?’’ Hűvös szél fújt. Egy kicsit fázott.

-Valamit föl kéne vennem, és meg kéne keresnem a többieket.

Hirtelen eszébe jutott minden. Az, hogy mi történt vele, és, hogy meghalt Menomaru és Hari. Bement a házba és leült. Elgondolkodott az életén. ,, Milyen életet éltem… az egész életemet azzal töltöttem, hogy Menomarut szolgáltam. De még is jó volt.’’ Mindenre emlékezett. Sokáig gondolkodott, hogy mit is tehetne ezek után.

Másnap, amikor felébredt elindult egy falu felé. Az út felénél elakadt. Rájött, hogy a Kaze-no-kizu nagy sebet ejtet rajta, amikor megpróbálta őt beszippantani. Megpihent. Szerencsére nem jött arra senki, mert még mindig meztelen volt. Elért egy faluhoz. Ott belopódzott egy házba és elvitt egy ruhát.

-Na és most mit is tehetnék? H f h f. Fúj elég büdös, vagyok. Na most már tudom, mit teszek.

 Elindult a tó felé. Bebújt a vízesés alá és levette a ruhát. Kiúszott a vízesés alól. Egy darabig úszott, egyszer csak valamibe beleütközött. Fölúszott és körülnézett. Mögötte valaki fölkiáltott, hátranézett. Meglátta Kagomét és Sangot. Kagome kiáltott föl. A két lány nem értette, mit keres itt Ruri, ha megölték.

-Ne kiabálj légyszí! -mondta- Nem foglak megenni.

-Te…te nem haltál meg? –kérdezte Sango.

-Ha meghaltam volna, akkor nem lennék itt! Ah! Azt hittem ti emberek okosabbak vagytok!!

Hirtelen Inuyasha megjelenik Mirokuval az oldalán.

-Mi az lányok? BUMM!!!! -kérdezte Inuyasha és a fején egy nagy kő landolt hála Kagoménak. Miroku is kapott belőle.

-AAAúúúú! Ezt most miért kaptuk? -kérdezte Inuyasha. -És mit keres itt Ruri? Azt hittem meghalt!

-Ah! Mentem! -mondta Ruri és visszaúszott a vízesés alá. Ott felöltözött és tovább állt. Közben azon gondolkodott mit tehetne. Eszébe jutott, amikor gyerek volt apja sokat mesélt egy kútról, amiben a jövőbe juthat. ,, Elmegyek oda’’ gondolta és elindult abba a faluba, ahol van ez a kút. Kis idő múlva elért a kúthoz. Egy darabig gondolkodott, hogy lehetne átjutni a másik világba. A szél suhogott a kibontott haja között. Csönd volt, csak azt lehetett hallani, hogy csiripelnek a madarak. Reccs. Hirtelen hátrafordul. Előtte állt Naraku.

-Te ki vagy?

-A halálod.- mondta Naraku és megtámadta.

Ruri fölugrott és belehasított Naraku vállába a kardjával.

-Mit akarsz tőlem? –kérdezte Ruri és levágta az egyik karját Narakunak.

-Az ékkövet akarom, ami nálad van!!!

-Ékkő milyen ékkőről beszélsz? –kérdezte.

-Ne tetesd, hogy nem tudod mi az!!! –mondta és megsebezte súlyosan Rurit.

-Nincs nálam semmilyen ékkő!- mondta és fölugrott megint.

Sokáig harcolt Narakuval amikor véletlenül belesetett a kútba. Naraku nem ugrott utána, mert megérezte Inuyashaék szagát és eltűnt, nehogy észrevegyék. Inuyasha elkísérte Kagomét a kúthoz és elbúcsúztak. Inuyasha a kút közelében megtorpant és beleszagolt a levegőbe.

-Mi a baj Inu?- kérdezte Kagome és körülnézett.

-Járt itt Naraku és Ruri, de Ruri szaga egészen a kútig elmegy, Narakué pedig nem…

-Gondolod, hogy ő is beleesett a kútba?

 Egy különleges világ

Ruri egy szobában ébredt föl. Kagome ült mellette. Ruri felállt és támadóhelyzetbe állt be.

-Mit keresek itt?????

-Nyugi.- mondta Kagome.- Ez az én világom és te beleestél egy kútba…

-Tudom és ez a kút elhozott a te világodba. -nyugodott le Ruri.

-Igen, de honnan tudod hol vagy?

-Apám mesélt erről, amikor még fiatal voltam-mondta és az ablakhoz sétált.

-Uhum. Szóval, te most…-Kagome nem találta a szavakat, még mindig furcsállta Ruri honnan tud erről a világról.

-Apád honnan tudott erről a világról?- kérdezte végül.

-Apám egyszer harcolt valakivel és beleesett ebbe a kútba. Egy nő segített neki, akit megszeretett és született két gyerekük. Az egyik én voltam.

-Ruri, ha anyád ember volt, hogy, hogy te nem vagy félszelem?

-Azért, mert én szellem lettem a testvérem meg ember, a születésem után apám elvitt és itt hagyta anyámat a testvéremmel együtt.

Ruri ránézett Kagoméra. Kagome egy kicsit megijedt a pillantásától.

-Azért jöttem ide, hogy új életet kezdjek.

Kagome egy kicsit furcsállta, de megértette, mit érezhet Ruri.

-Ruri te nem szeretnéd megtalálni az anyádat?

-Nem annyira. Szerintem már nem él.

Ruri elmosolyodott.

Másnap Kagome elvitte őt a sulijába. Rurinak adott egy normális ruhát.

-Különben hány éves vagy Ruri?- kérdezte Kagome a suliféle menet.

-Hm. Nem tudom. A 3. századnál elvesztettem a fonalat.

-Oké! Ha megkérdezik, akkor mond azt, hogy 15!

-O..oké!

A titokzatos szerelem

 Pár hét múlva Kagome és Ruri jó barátnők lettek. Ruri sok mindent tudott, mert apja sok mindenre megtanította, amikor kicsi volt, ezért nem volt lemaradva. Kagome visszament Inuyasháék világába, de Ruriról nem mondott semmit nekik. Kagome amikor visszajött elkezdett kutatni Ruri családja után.

Pár nap alatt megtalálta és elmondta ezt Rurinak.

-Figyelj holnap elmegyünk hozzájuk.

-Kagome- Ruri megfordult és írta tovább a leckéjét.- nem tudom, hogy ezek után még mindig megismer és szeretni fog e.

-Ruri már beszéltem velük és nagyon szeretnének látni. Különben is nem vesztenél semmit ezen, kivéve pár órát az életedből.

-Hát végül is igazad van.

Másnap elmentek hozzájuk. Ruri anyja nagyon szép és fiatal volt. Sokáig voltak ott. Ruri nagyon megszerette anyját és testvérét. A testvére fiú volt, de ő nem tudott semmit Ruriról, azt se, hogy egyáltalán van e testvére, ezért egy kicsit meglepődött mikor meglátta Rurit. Ruri anyjával és testvérével maradt. Kagoméval járt iskolába, de a testvére is oda járt.

Ruri sokat töltött a parkban és könyveket olvasott (azt meg kell jegyeznem ez elég meglepő dolog). Mindig a félkör alakú szökőkút szélén ült. Egyik nap, amikor Yoruval, egyik barátnőjével ment a parkba valaki ült a szökőkút szélén .Ruri odament hozzá :

-Figyelj, nem tudnál valahova máshova ülni?

-Nem.- mondta a fiú és fölnézett mosolyogva. Ruri elpirult. ,, Nagyon helyes fiú. Jaj én mikre gondolok!’’

-Légyszives menj, innen mi mindig itt szoktunk ülni.

-Hagyd! Menjünk máshova. –mondta Ruri és elhúzta onnan a barátnőjét. Odamentek az egyik padhoz és  elkezdték a leckét írni . Yoru  ránézett Rurira:

-Miért voltál ilyen kedves Menoval?

-Hm? Ja csak úgy. Menonak hívják? Szép név.- füllentette Ruri. A barátnője belenézett a füzetébe és meglátta, hogy Ruri szívecskéket rajzolt.

-Ruri jól vagy? -kérdezte.

-Igen.

Folytatták a leckét. Ruri közben folyton fölnézett a szökőkút felé. Menomaru is folyton felnézett Rurira. Amikor meglátták, hogy a másik észrevette elpirult mind a kettő.

Másnap suliba menet Ruri belebotlott Menumaruba. Az összes könyvét elejtette Ruri. Menomaru segített neki felszedni a könyveket. Ruri és Meno elpirult, mikor egyszerre értek a könyvhöz. Meno felvette az egyik könyvet és megkérdezte:

-Hogy hívnak?

-Rurinak. Téged?

-Menommaru a nevem, de szólíts Menonak.

-Hm.

-Elkísérhetlek?- kérdezte meg Meno és elpirult.

-Igen. -mondta Ruri.

Ruri nagyon meglepődött mikor ezt Meno megkérdezte tőle. Meno megfogta Ruri kezét és elindultak a suli felé.(heh!!!!  Ezt elég furcsa elhinni….nem???? Menomaru és Ruri?? Hihi)Na hol is tartotam……

Mikor az iskolához értek elváltak útjaik. Menomaru utoljára kérdezett még valamit:

-Ruri ráérsz szombat este hétkor???

-Igen.

-Akkor eljössz velem moziba???

-Igen!!- mondta utoljára Ruri ,de elsodorta a sok tini, akik épp a termekbe siettek. Ruri a terem felé találkozott Kagoméval és a barátnőivel.

-Szia!- köszönt neki Kagome.

-Szióka!

Az órákon Ruri sokat ábrándozott. A barátnője Yoru nem annyira értette mi a baja neki. A tanár feltett egy kérdést és Rurinak kellett felelni. Ruri nem vette észre, annyira elmerült a gondolataiban.

Suli után Kagome, Yoru odament hozzá.

-Mi a baj Ruri???

Ruri csak ekkor vette észre, hogy ott vannak.

-Hm? Nincs semmi.- Ruri megállt. Rá jött, hogy a matek könyvét bent hagyta. A többiek ránéztek.

-Miért álltál meg?

-Semmi.. őőm.. valamit bent felejtettem… Mindjárt jövök mennyetek előre.

Ruri elköszönt és vissza indult a matekterembe. Senki nem volt ott. A tanárok ebédeltek ilyenkor.

,,Hova is rakhattam’’ gondolkodott Ruri. Végül is megtalálta. A szél átsuhogott a két előre lógott tincsei között. Kinézett az ablakon. Az udvaron meglátta Menomarut.

,,Olyan helyes ’’ gondolta és elindult ki az ajtón.

Onnan az udvarra futott. Mikor az udvarra ért, már nem volt ott Meno. Ruri elindult a kapu felé. A kapuban találkozott Houjóval.

-Szia!- köszönt neki.

-Hello.- fordult oda Houjó- Nem láttad Kagomét?

Ruri körülnézett és meglátta Kagomét miközben neki, integet, hogy nincs itt. Ruri visszafordult:

-Nem.

- Oh. Azért kösz.

Ruri, mikor elment Houjó odament Kagoméhoz.

-Te még itt vagy?

-Igen.

-Megyünk?

-Igen.

Este át ment Ruri Kagoméhoz. Ott lányos dolgokat csináltak.

-Kagome mikor mész legközelebb vissza Inuyashaáékhoz?

-Nem tudom még. Tudod sok doga lesz ezen a héten.

-Igaz.

Ruri hamar elindult haza. A park felé vette az irányt.,, Erre rövidebb az út’’ gondolta és bement a kiskapun. Mikor a kúthoz ért megállt. Nagyon hiányzott neki a természet. Itt mindig büdös van és ettől sokszor volt rosszul. Egy darabig ott állt és gondolkodott. Reccs!! Hátrafordult és a szívbajt kapta mikor meglátta mögötte Menomarut.

-Megijesztettelek?

-Igen,- mondta lágyan-, de nem baj.

-Akkor jó.- mondta mosolyogva Meno.

-Mit keresel itt?

-Hát…- Meno nem akarta elmondani, hogy követte őt idáig-csak elfelejtettem mondani, hogy hol találkozunk.

Ruri rámosolygott.

-Mi lenne, ha értem jönnél?

-Oké.- mondta Meno- akkor holnap este, találkozunk.

Menomaru gyorsan elment. Ruri utána nézett és ő is elindult.

Szombaton Ruri egész nap azt tervezte, hogy mit vegyen föl. Csörgött a telefonjuk. Yoru hívta.

- Szia mit csinálsz  ma?

-Randim van.

-Randid????? Kivel?

-Hát.. Menomaruval.

-Ah. Te! Na mind1. És legalább tudod, mit vegyél föl?

-Hát.. annyira nem.

-Hm. Szerintem a kék fölsődet a rózsaszín gatyáddal. Vagy a kék ruhádat.

-Oké. Kösz. Szia!

Hétkor megérkezett Meno. Ruri elköszönt anyjától és azt mondta neki, hogy Kagoménál alszik.

Ruri kiment az ajtón és becsukta maga mögött.

-Szia- köszönt neki Ruri.

-He…hello.- dadogta Meno, mert nagyon meglepődött milyen gyönyörű Ruri.

Elindultak a mozi felé. Ruri meglátta Kagomét miközben Inuyashát karolja át. Kicsit meglepődött Inun milyen kalap van. Horror filmet néztek meg.,, Ez jó lesz, mert ha ijesztő jelenet van akkor Ruri biztos átkarol ijedtében.’’ Gondolta Meno. Eléggé meglepődött, hogy Ruri nem fél az ijesztő jeleneteknél.( még szép, hogy nem ijedt meg!) a mozi után Menomaru elvitte Rurit vacsizni egy  étterembe. Ott egymásról kérdezgettek:

-Hm. Különben te új vagy itt, mert még soha nem láttalak, csak a testvéred és az anyádat?

-Hát…- Ruri nem tudta mit feleljen, hisz nem mondhatta el, hogy ő honnan jött.- Igen apám hozott ide. Tudod ő egy nagy vállalat vezetője és én vele laktam.

A vacsora után Meno hazakísérte. Ruri kicsit furcsállta ezt, mert ahhoz szokott a másik világban, hogy ezek után biztos ez, az lesz kettőjük között. Ruri mikor a házukhoz közeledtek megállt, Menomaruhoz fordult és megcsókolta. Meno ezen nagyon meglepődött. Ruri valami zajt hallott és megfordult. A bokorban megpillantotta Kagomét és Inuyashát. Ruri szeme hirtelen piros lett. Körülötte izzott a levegő. Menomaru nem nagyon értette és megfogta Ruri vállát. ,, Ez az érzés..olyan jó’’gondolta mikor Menomaru megfogta. Ettől az érzéstől megnyugodott.(huh!! Még jó!!) megfordult és még egy csókot nyomott Menomaru szájára. Utána megvárta, amíg elmegy. Mikor elment, odalépett a bokorhoz, amiből most veszekedés hallatszott. Ruri benyúlt a bokorba és valami szőröset fogott meg. Azt elkezdte húzni. Inuyasha fölkiáltott:

-Aaaúúúú! Ez fájt!

-Mit kerestek itt??- kérdezte Ruri és megint izzani kezdett a szeme.

-Nyugi. Csak… csak..- Kagome  nem találta a megfelelő szavakat, hogy ,hogy mondja el mit keres itt. Azt mégse mondhatta, csak meglestelek.

-Mindegy. Különben meg akartam kérdezni, hogy nálad tölthetem az éjszakát?

-Igen.

Az igazság

Egy hét múlva:

-Ruri! RURI! –kiabálta Meno.

Menomaru épp Ruri felé futott, aki épp akkor kanyarodott be barátnőjével Yoruval az iskola kapuján. Ruri megállt és hátrafordult.

-Szia!- köszönt nagy lihegések közepette Menomaru.

-Hello!

Meno megcsókolta Rurit és átnyújtott neki egy becsomagolt dobozt.

-Ez mi?- kérdezte Ruri, de mikor felnézett Menomaru már nem volt ott. Ruri ránézett Yorura.

-Elfutott.

-Furcsa.

Ruri és Yoru a matekterem felé vették az irányt. Egy darabig nem szóltak. Végül Yoru az ajtóba érve megkérdezte:

-Nem bontod ki?

-De- felelte Ruri –csak lerakom a cuccom.

A dobozban egy szív alakú csoki és egy levél volt.

A levélben ez állt:

                             Egyetlen szerelmemnek drága Rurinak!

-De kedves!- mondta irigykedve Yoru.

-Igen.

-Hm bezzeg az én barátom ilyet nekem nem adna.

-Ne szomorkodj Yoru.

-Erről jut eszembe!! Mikor fogod elmondani neki ki vagy valójában?- kérdezte Yoru. Yoru mindent tudott Ruriról. Mikor először megismerkedtek Ruri mindent elmondott. Ruri azt hitte ezek után nem biztos, hogy Yoru a barátnője marad, de Yoru megígérte neki, hogy nem mondja el senkinek.

-Hm, gondolkodtam ezen.

-És mire jutottál?

-Elmondom neki.

-Mikor?

-Ma, még ma! Este kimegyünk a parkba sétálni és majd akkor.

-Hm- mosolyodott el Yoru- sétálni mi?!

-Yoru!

-Jól van, abba hagytam.

Este a parkban:

-Szép éjszakánk van. Nem?

-De.

-Gyönyörű.

-Figyelj el, kell mondanom valamit.

-Mit? Netalántán nem szeretsz? Vagy valami gond van velem?

-Jaj dehogy! Velem kapcsolatban.- mondta Ruri. E hallatán Menomaru megkönnyebbült, de nem értette Rurit.,, Mi baja lehet egy ilyen széplánynak’’ gondolta.

-De amit mondani fogok az igaz, és nagyon megsértenél, ha röhögnél rajtam.

-Nem fogok, megígérem.

-Most gyere velem, ehhez valahova el kell mennünk.

 -Jó.

Ruri megfogta Meno karját és elvitte a kúthoz. Meno nem értette, miért mennek Kagoméék házához. A kút előtt Ruri megállt és lenézett a kútba.

-Gyere!- mondta és magával rántotta Menot a kútba. Menomaru megijedt és megpróbálta visszahúzni Rurit.

Amikor megérkeztek Menomaru nem értett semmit.

-Hol vagyunk?- kérdezte meglepetten.

-A középkori Japánban.

-A középkori Japánban? Mit keresünk itt, és hogy kerültünk ide?- Menomaru nem tudta elképzelni mit kereshet a középkori Japánban.

Ruri mindent elmondott neki, azt is, hogy ő valójában ide tartozik és azt is, hogy szellem.

-Ezt nem tudom elhinni. –mondta Meno miután Ruri mindent elmondott neki.

-Pedig igaz, be is tudom bizonyítani.

-Hogy?

Ruri felugrott és belehasított a kardjával a fába, ami eddig az oldalán lógott. Menomaru tátott szájjal nézte. Kicsit megijedt.

-Hm- mosolyodott el- most már értem miért nem ijedtél meg a moziban.

Ruri visszamosolygott.

-Tényleg! Mi lenne, ha itt töltenénk az éjszakát?- kérdezte Meno.

-Jó ötlet. Akkor most téged nem zavar, hogy szellem vagyok?

-Nem.

Ruri ennek a mondatnak a hallatán nagyon megörült. Menomarunak megmutatott egy gyönyörű vízesést. Menomaru mikor meglátta, ezt mondta az ámulattól:

-HÚ! Ez a leggyönyörűbb vízesés, amit valaha láttam.

-Nekem is ez a kedvenc vízesésem. Itt egy nap régen Harival és a másik Menomaruval órákon átnéztük.

-Megértelek.

Másnap egymás karjaiban ébredtek föl. Szerették egymást, úgy ahogy még eddig ők senkit. Ruri úgy gondolta fürdik egyet az után az élvezettel teli este után. Meno vele ment. A vízben egy darabig ültek, utána elindultak egy falu felé. A faluban letelepedtek és ott éltek tovább. Ruri és Menomaru együtt jó párost alkottak.

       Hát igen… ki gondolta volna, hogy Rurinak is lesz családja. Miután Menomaru és Ruri összeházasodtak rá egy évre született 2 gyerekük. A szülésnél, sajnos az egyik meghalt. Sajnálom…Az a gyerek pont Rurira hasonlított. A másik fiú volt és Menomarura hasonlított. Végül is a vége Happy end lett…